„Punci, puncus, nuni” – gimnazista voltam, amikor először megnéztem a puncimat egy tükörben. Kíváncsi voltam, hogy mások mit látnak odalent. Emlékszem arra a fura érzésre, ami elöntött – nem volt szégyen, de nem volt büszkeség sem. Napokig az járt a fejemben, hogy vajon normális dolog-e megnézni. Akkor még eszembe sem jutott, hogy 20-25 év múlva … Bővebben: „Egy punci mind fölött”: így szeresd meg magad odalent